Két héttel ezelőtt, szeptember elsején akármerre szörfölgettem a neten, mindenhol őszköszöntő bejegyzéseket, meg hangulatkeltő képeket láttam. Na szuper, gondoltam, mindenki itt ömleng, én meg nem szeretem. Tényleg nem szeretem? Miért is nem szeretem?
Eddig az ősz nekem a nyár végét, a jó idő végét, a szabadság végét, a jókedvem végét(?) jelentette… Idén azonban minden más, mint eddig volt. És szép lassan (miközben kint 30 fok volt…) rájöttem, hogy mások mit szeretnek benne, hogy mit lehet szeretni benne. Hogy ez nem valaminek a vége, hanem egy új dolognak a kezdete. Hogy ha nem jó az idő, az nem egy sorscsapás, hanem lehetőség a pihenésre, a feltöltődésre, a bevackolásra, olvasgatásra, filmezésre. Még nem mondom, hogy szeretem, mert még nincs is mit, kint nyári idő van. De már nyitott vagyok, jól érzem magam, és még az is lehet, hogy szeretni fogom!
Inspiráló képek a Pinterestről.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.